· mai multe evenimente
Facebook

Carte editată în limba maghiară

Lea. Családom története
Lea. Családom története

Etichete:




Autor(i):




  • An apariție: 2016
  • ISBN/ISSN: 978-606-8770-84-0
  • Format: 13x20cm
  • Pagini: 252

Preț: 30.00 Lei

Adaugă în coș:         
       

Előszó Nastasă-Kovács Lucian; Fordította: Nastasă-Kovács Annamária

 

Annak ellenére, hogy ez a kötet akár könnyed kis „családi történetnek“ tűnhet, cı́mének egyszerűségét megcáfolva bebizonyosodik, hogy olyan súlyos mondanivaló hordozója, melyet csak azok érthetnek meg igazán, – és nem minden irtózat nélkül – akik a két világháború közötti időszakot, illetve a második világégés utáni első éveket átélték. Olvasmányunk hiteles kordokumentum, melyben személyes emlékek keverednek az összeálló és még kiadatlan levelezés részeivel és ezekben az olykor felszıń re törő drámaiság, nem csupán emberi, de transzcendentális töltettel is bıŕ .

Nastasă-Kovács Lucian

 * * *

Könyvemben nyomon követhető egyrészt a kritikus időszakokban megnyilvánuló hatalmas emberszeretet, másrészt pedig az emberek között lappangó izzó győlölet, a közöny és a meg nem értés sokféle megnyilvánulása. A háború nem csak a világot változtatta meg, hanem az embereket is, sokan megértőbbek és összetartóbbak lettek, mások a szolgalelkűség és önzés hálójába kerültek.

Andrei Klein

  * * *

A mogilevi táborban naponta pusztultak el gyerekek tucatjai. Az a tény, hogy azokban a kegyetlen időkben is megszülethettem és életben maradhattam, valóságos csodának számıt́ . Mindössze négy olyan gyerekről tudok, akik ebben a táborban születtek, és életben is maradtak. Én a Holokauszt egyik túlélője vagyok, és el kell hogy mondjak mindent annak érdekében, hogy a történtek tagadását megakadályozzuk. És azt, hogy hasonló tragédiák megismétlődjenek. Évek óta készülök rá, hogy Kolozsvárról származó családom történetét könyvben is feldolgozzam. Hatgyermekes család volt, a munkájukból élő szegény emberek társadalmi osztályából. A sors végül elszakıt́ otta egymástól , szenvedésekbe, végül pedig halálba sodorta őket. Életben közülük cask nagyon kevesen maradtak. Én viszont ezek közé tartozom, kötelességem a tanúskodás. Hogy a fiatalabb nemzedékek is megtudják és meg is értsék, mi esett meg velünk. Ha mi, élők,mártıŕ jainkat feltámasztani nem is tudjuk, éljünk legalább gyűlölködés és erőszak nélkül, hisz mindannyian emberek vagyunk.

Andrei Klein

 * * *

„Mariska nővérünk azt mondta egyszer, hogy regényt lehetne ıŕ ni mindarról, ami vele történt… De mi, kedves Lea, mi milyen regényt ıŕ hatnánk a Hold utcai kis családi házból induló Berla család életéről és tragédiájáról? És ha meg is ıŕ nánk a történteket, ki hinné el nekünk, hogy mindezek igazak?”

Berla Marci,

Kolozsvár, 1955

Comentarii: 0